2016. július 15.

46°19'24.8"N 16°45'11.6"E

Peca
A szabadságolás-nélküli nyár egyik ritka pillanata: pisztránghorgászat Horvátországban, néhány kilométerre az új határtól (az újat úgy értem, hogy az ezeréves határ korához viszonyítva új).





Helyszín
Szent Mária (helyesen Muraszentmária) a Muraköz egyik települése, Alsómihályfalva, Muravid és Ligetvár szomszédságában.
Érdekes, hogy a Felvidéken is van egy Szent Máriáról elnevezett víztározó Liptószentmiklós mellett a Vágon.
A magyarok Boldogasszonya örök és vigyázza vizeinket is. Mert ezek a vizek a mieink is.

Halak
Szivárványos pisztrángok mindenütt, persze telepített fajták, no meg sebes pisztráng is, azok leginkább a bokrok alatt kint partszélben.
Éhes száj
Öröm
Jó társaság, jó idő, aktív halak. Jönnek szárazra, nimfára. Levinél sztrímerre is; én bevallom nem szeretek pisztrángra sztrímerezni, pedig tudom, hogy nagyon hatékony módszer. Egy jó szárazlegyes peca nálam mindent felülír.

Az átlagméret. A halak igencsak lelkesen táplálkoztak

Ritka színezetű sebespisztráng
Egy a szebbek közül
Itt még a zsebemben lapul a doboz

Otthon, másnap reggel veszem észre, hogy nincs meg a szárazlegyes dobozom.

Döbbenet
A titkos dobozom, olyannyira titkos, hogy még magamnak se mutogatom csak úgy.
Kiforgatom az autót, hívom Levit, turkálás, keresgélés...sehol.
Kb. 300, zömmel CDC 18-20-22-24 méretű szárazlégy, több éves munka eredménye, a tanulópéldányoktól a bizonyított darabokig, néhány vásárolt minta, helyi horgászok ajándéka, csereberék végtermékei. Fogós és kevésbé használt, tehát kevésbé fogós legyek.
Szóval egy tragédia!

A dzsindzsa, ami elnyelte a dobozomat

Keresés
Be az autóba, vissza a helyszínre, pontosan tudom hol horgásztam, nem túl hosszú szakasz, maximum ötszáz méter. Izgatottan felbolygatom a pályát, sehol semmi.
A zsebemből esett ki valahol, nem aggattam magamra, pedig szoktam. Most megfizetek a slendriánságomért.
Levi hív, hogy mi a pálya. Mondom, hogy nincs meg.
Kezdek beletörődni, de nagyon nehezen megy, nem gondoltam volna, hogy ennyire megvisel a dolog.

Rezignáltság
Nincs mit tenni, elkezdem újrakötni a legyeimet.
Kényszerélvezet. 
Legalább annyit, amennyivel el lehet indulni, a legszükségesebbeket.
De nem megy, idegesít a muszájkötés, szakítom a cérnát, pedig nyugisan a Caenis cérnával, ami kb 24/0-ás, simán elkötögetek szakítás nélkül.
Így megy ez egy hétig, amikor jön az üzenet, hogy megtalálták a dobozt.

Itt volt a dobozom, a nagy fű között.
46°19'24,8"N  16°45'11,6"E

Delírium
Szerintem senki sem tudja igazán átérezni egy elveszített legyesdoboz sokkját, csak az, aki megtapasztalta; senkinek sem kívánom.
Nem hiszek a fülemnek, mondom, ne ugrassatok, nem szép dolog az.
Erre jön a fotó a titkos dobozomról.
Ami ezután következik arról szól, hogy
- Levi szólt a Kanálisra utazóknak, hogy nézzenek már utána, mert ott van valahol a dobozom a pályán.
- Szerencsémre pont azon a pályán nyomult ha12 barátunk is, aki megtalálta és ...csodálatos dolog, amikor becsületes emberekkel vagy körülvéve.
Ez pedig a legyes társadalom.
Szerencsémnek tartom, hogy közéjük tartozhatok.

.



2 megjegyzés:

  1. Tudtuk, hogy ott volt, Levi szólt. Eltelt 1 hét... Kicsi volt az esély, hogy még ott van. Ott pecáztam tőle néhány centire, vagy fél órán át, de nem tűnt fel, valószínűleg a natúr színe miatt. Épp hazafele indultunk, mikor HA12 megérkezett a bokrok közül, is dobott még párat, amolyan búcsúdobás címén, és megtalálta. Amúgy aznap nem tudtunk fogni "nagy" (30 cm feletti) halat, de nekem az utolsó dobásra, inkább belógatásra jött egy. Erre szokták sablonosan mondani, elég lett volna az utolsó 10 percre kimenni... a lényeg akkor történt.
    drkk76

    VálaszTörlés
  2. Sajnos már át éltem ezt én is. A télen kötögetett streamereimet elveszítettem. Szinte púpos volt a kétoldalas doboz.

    VálaszTörlés